Broken...

Folyamatosan dühöt érzek. A kilátástalanság, a boldogtalanság, a félelem és a meg nem értettség gerjeszti, ehhez hozzájön még egy jó adag szerencsétlenség és a fizikai világ megannyi gyötrelme. Nem bírok kikecmeregni ebből, egyedül nem. Várom, hogy jöjjön az "én emberem", de nem fordult be még eddig a sarkon sajnos. Pedig mindig figyelem, várom, akarom. Talán túlságosan is akarom. Talán nem engedek szabad folyást a dolgoknak. Ilyen vagyok. Ezt megváltoztatni nem tudom.

Az elveimet, illetve azok maradékát már had ne adjam fel...

Jöhetne egy jótündér, aki a szárnyát nekem adná, hogy elrepülhessek innen jó messzire...

Lifehouse: Broken