It's not my Time here...?!

Sok mindent szeretnék én. Leginkább nyugalmat, biztonságot és megbecsülést. Mert ezek nélkül nem is ér semmit ez az egész szélmalom-harc. Mert ez az. Elmenekülni el lehet, de hogy sikerül-e megvetni az ember lábát, az már kérdéses. Sőt, jelen esetben inkább kétséges. Nem mondom, hogy nem jó itt, de már keresem (és azt hiszem meg is találtam) az indokokat, amik hazarepítenek. Vagyis gurítanak. Busszal. Nemsokára.

Sok minden vár otthon: család, barátok, talán szerelmek, élmények, mosolyok és könnyek is. Talán nagy változások nem lesznek az életemben, de ideje lenne behódolnom a sorsnak. Elhinnem azt, amit nekem rendelt. Megugranom azt, amit meg tudok. Mert ezt itt úgy néz ki, hogy nem tudom. Nem azért, mert kevés vagyok, hanem mert valami nem engedi.

Nem vagyok szomorú, félreértés ne essék, talán a nyugalom felé tendál most már a lelki állapotom. Ez most nem az én időm. Pont. De az zavar, hogy nem tudom, hogy mikor jön el az az idő. Vagy már el is múlt? Az a csodás 2 év volt az, ott? Nem tudom. Talán nem. Legalábbis remélem.

Mert talán sikerül egyszer visszatérni oda, ahol olyan jó mindig. Ahova a szívem húz. Ahol valami olyan kerít minden alkalommal a hatalmába, hogy nem akarok szabadulni.... Talán. De ez most még nem az én időm.

Ideillő hallgatni való:
3 Doors Down: It's not my Time